2. Nothing like us!

Sziasztok!(:

Meghoztam nektek az új részt.Köszönöm a komikat,

3 után jön a következő,és a visszajelzéseknek is nagyon-nagyon örülök!:D

Jó olvasást(: xx

Nem tudtam elhinni,hogy ezt én tettem.Ott feküdt ,és fekete trikóján meg-meg csillant vörös vére,ami a fejéből folyt.Gyorsan tárcsáztam a mentőket,és persze a rendőröket,mivel nem volt senki a kihalt utcán. Miután letettem a telefont csak fogtam a karjaim közt,és simogattam.Tudtam,hogy nem érzi,de akkor is jó érzés volt,legalább is nekem.Lassan lélegzett,és kezdtem félni,hogy a mentők nem érnek oda időben,de akkor hallottam a szirénák hangját.A mentősök kiszálltak,és Sienna-t kiemelték a karjaim közül,majd ráemelték a hordágyra.Szörnyű volt mindezt átélni,és reméltem,hogy ez csak egy rosz álom amiből felébredek,de nem,nem így történt.Miután a mentő ajtaját becsukták hozzám léptek.
   -Nem esett baja?-kérdezte az egyik mentős.
   -Nekem semmi,de kérem mondják meg,hogy hová viszik.-szólaltam meg szinte suttogva.
   -Sajnos nem mondhatok semmit,ha nem rokona,vagy hozzátartozója a hölgynek.
   -Egyik sem vagyok.-'még' gondoltam magamban-De akkor legalább Emma-t hívják fel,csak ő ismeri igazán Sienna-t.
Miután elmondtam amit akartam elmentek.Elvitték Sienn-t és én nem tudtam hová.De vajon miért futott el onnan? Miért gyorsított a tempón amikor meglátott engem? Amint ezeken gondolkoztam a zsebemben elkezdett rezegni  a telefonom...Niall hívott,tehát fel kellett vennem.
  -Haver hol vagytok?Halálra aggódjuk miattatok magunkat!-mondta Niall ordibálva.
  -Sienna a kórházban én meg az utcán.Nem messze a szórakozóhelytől.-mondtam erőtlenül.Ha akartam se tudtam voltna többet szólni,mert Niall gyorsan kinyomta.Na szép az egytlen akire számíthatok az is itt hagy,mondjuk meg is érdemlem.1 perc múlva 2 sötét alakot véltem felfedezni.
   -Mi történt?-kérdezte Emma könnyes szemekkel.
   -És a karod?-kérdezte Niall,akinek a hangja szinte 'reszketett'
   -A karom azért véres,mert Sienn-t fogtam amíg nem jöttek a mentősök.-mondtam.Beszálltunk a kocsimba és végül elmeséltem nekik mindent,ami történt,amíg oda nem értünk egy kórházhoz.Emma mondta,hogy telefonáltak neki,és megmondták,hogy hol van Sienna.Út közbenlemostsam magamról a 'nyomokat'... Szótlanul szálltunk ki,és ugyanígy baktattaunk fel a lépcsőkön is. Emma megkérdezte,hogy Sienn hol van,és odamentünk.Persze pont akkor jött ki az orvos is.
   -Milyen az állapota?-állt a doki elé Emma köszönés nélkül.
  -Stabil,de űgy látszik,hogy 1-2 napot mesterséges kómában tartjuk,hogy biztosak legyenek a feltételeink.-mondta az orvos hadonászva,és valami papírokat mutatott felénk,majd elviharzott.
  -Hogy micsoda?!-jajdult fel Emma,majd rám nézett.Ha pillantással öldni lehetne,azthiszem el lennék már temetve is.-Csak a TE hibád!-bökte meg a mellkasom.-Menj innen,ne is lássalak Sienna közelében értetted?Takarodj!-kiabálta a szavakat.
  -Szeretnék bemenni hozzá,csak egyetlen percre!Látni akarom őt még egyszer,és aztán nem lesz velem  gondotok ígérem...-mondtam szinte könnyes szemekkel.Emma Niall-re nézett aki bólintott egyet szomorúan. Benyitottam a kórterembe.Inkább meg se próbálom leírni azt látványt ami fogadott.Oda ültem mellé,és megfogtam a kezét.
  -Figyelj Sienna.Tudom,hogy nem hallasz,de én azért elmondom.Lehet hogy azért futottál el,mert láttál azzal a lánnyal.Ő csak a nővérem Gemma volt.Emlékszel meséltem,hogy van nővérem?Ő pont akkor jött,és mert rég nem láttam megpusziltam az arcát,de te lehet mást láttál.Annyira sajnálom tényleg.Az egész az én hibám.Jobb lett volna,ha nem találkozunk,most akkor nem lennél itt!És még egy nagyon fontos dolog.Lehet te már nem szeretsz engem,de én ahogy megláttalak megszerettelek,és amint megismertelek szerelmes lettem beléd.Engem nem érdekel senki már rajtad kívül,és ezt tudnod kell,sőt még azt is,hogy én várni fogok rád,bármi is legyen.-fejeztem be könnyes szemmel,és el akartam engedni a kezét,de...Ő megszorította kicsit.fogalmam sincs,hogy miért,hiszen minden oka meglenne rá,hogy utáljon.
                        Emma szemszöge
Épp annyira fel vagyok kavarva mint Harry,de beengedtem magam előtt Sienna-hoz,pedig én régebb óta ismerem.De vajon mi a baja lehetett?Miért ment el egy szó nélkül?És a legnagyobb kérdés.Miért ugrott ki az autó elé?Nem értem,pedig rég óta ismerem,de soha nem voltak ilyen hajlamai(mármint öngyilkosság és hasonlók) habár...Habár láttam vágásokat a csuklóján,de azt mondta mindig,hogy amikor játszott a kutyájával akkor szerezte őket.
   -Hercegnőm,min elmélkedsz?-Kédezte Niall,és magához húzott erősen.
   -Csak ezen az eseten,meg azon,hogy Sienn vajon meg akart halni...-mondtam és elcsuklott a hangom.
   -Ne gondolkozz butaságokon.-suttogta,és megpuszilta a homlokom.-Lehet,csak megbotlott,és pont rossz helyre esett.
   -Az meglehet,de...De lehet,hogy tényleg meg akart halni,mert,láttam vágásokat a...
   -Emm.Fejezd be azt elmélkedlseid,és majd ha felkelt Sienna megkérdezed.-mosolygott rám.
   -Köszönöm,hogy itt vagy velem!-öleltem meg szőke hercegemet.
   -Nem kell köszönnöd...-kis időt így töltöttünk el,majd hirtelen megszólalt.-Tudod sokat gondolkoztam azon,hogy a tökéletes lánynak,hogy fogom elmondani,de most megpróbálokozok vele...Szeretlek Emma!
Amint kimondta ezeket a szavakat könnyel telt meg a szemem,és felnéztem rá.Elvesztem a kék szempárban, és egy árva szót sem tudtam kifacsarni magamból.Már-már éreztem az ajkait az enyémen,amikor Harry jött ki a teremből könnyes szemekkel...