5. Everybody hurts

Hi there!
Ti vagytok a legjobb olvasók!Nagyon köszönöm a komikat,
és a visszajelzéseket,nagyon jól esik,és késztetést érzek a folytatásra,MIATTATOK♥

3 komi után jön a következő tudjátok:D. Jó olvasást(:x

Telefonom ébresztésére ébredtem. Fehér szobám kis ablakán ki tudtam nézni,de a nap kis fura felhők mögött volt... Ami azt illeti frissen, és üdén keltem fel, és ugyanígy pattantam ki az ágyból is, de amint eszembejutott, hogy ez nem egy átlagos nap, átlagos reggellel minden megváltozott. Kimentem a fürdőbe, letusoltam, és felvettem a köntösöm, hogy keressek valami normális cuccot. Mondtam már, hogy néha kidobnám a telefonomat az ablakon?
  -Tessék?Mond gyorsan kérlek, mert sietek!-hadartam,de azt nem tudtam, hogy kinek, mivel csak felkaptam a készüléket.
  -Harry vagyok.Akkor elmondom gyorsan.Csak hallani akartam a hangod és tudni, hogy minden okés!- mondta el egy szuszra.
  -Tényleg gyorsan elmondtad.-nevettem el magam,miközben megtaláltam egy elegánsnak mondható ruhadarabot,ami még tetszett is.
  -Hát te mondtad,hogy gyorsan rendezzem le...De mostmár leteszem,mert kezd gyanús lenni Louis-nak,hogy ilyen sokáig el vagyok menve.Szeretlek.

És ennyi volt letette a telefonját.Ahogy a telefonom kijelzőjét bámultam kicsit megszédültem,és le kellett ülnöm.A ruhámat odakészítettem,ami egy rószaszín ruhából állt,egy krémszínű ballerina,és egy szegecses karkötő(fénykép jobbra:).Elég jó kedvemben voltam ahoz képest,hogy tudtam hová készülök és miért.Felöltöztem,és leszaladtam a lépcsőn. Nos azthittem,hogy félkézzel dobolni a legnehezebb.Tévedtem. Reggelit készíteni borzasztó.Szerencsére a gipszemen nem látszott meg semmilyen nyom(legalábbis én nem láttam),és visszamentem a szobámba.Nagyon rosszul éreztem magam.Lehet nem kellett volna az a tegnap esti idegeskedés és dobolás.A telefnom megint csörögni kezdett.
     -Szia Sienna!Niall vagyok,és tudom,hogy ez nem a legalkalmasabb időpont,de valamit el kell,hogy mondjak!-mondta Emma barátja.
     -Hali Niall.Tessék mond csak.-szóltam kicsit rekedtesen.
     -Szóval az van,hogy...Nem tudom hogy mondjam el neked!-kertelt Niall.
     -Talán a saját szavaiddal?!-szemtelenkedtem kicsit.
     -Oké,te akartad.Az van,hogy feltűnt Harry volt barátnője,és tegnap este kicsit becsípett,és lesmárolta.
Kiejtettem a telefont a kezemből.Nem akartam elhinni.Akkor mik voltak azok a tegnap esti Sms-ek?És amit visszaírt? Mit is gondoltam? Csak egy lány vagyok.Miért hittem neki?Lenéztem a mobilomra,de az szétment.Nem baj,most úgysem akarok kezdeni semmit vele.Ahogy álltam a szobámban elfogott egy erős fájdalom.Előbb a fejemben éreztem,majd az egész testemre kihatott.Le akartam ülni,de késő volt, összeestem...
                           Niall szemszöge
Fogalmam sincs mi lett Sienna-val,de mostmár bánom,hogy elmondtam neki,de Harry-t elnézve simán hallgatott volna róla,és kivárja a megfelelő idppontot,hogy ne okozzon neki akkora fájdalmat. Emma már fel volt öltözve,és besiettem hozzá.
    -Emm egy nagyon rossz dolgot tettem!-mondtam neki.
    -Eléggé rosszul hangzik.Mi ez a tett?-nézett rám mosolyogva.Azthitte,hogy viccelek.
    -Elmondtam Sienna-nak,hogy tegnap este mi történt Harry és a volt barátnője között.-suttogtam a hercegnőmnek.
    -Niall gyere ide közelebb,te kis buta!-nézett rám,és kedvesen mosolygott.Oda lépkedtem,de nem mondtam el neki a történet végét is,és tudtam,hogy nem mosolyogna,ha tudná...
    -Emma én hallottam ahogy leejtette a telefonját.-álltam meg egy lépéssel előtte,és a padlót kezdtem el bámulni.
     -Oda kell mennünk,nem várhatunk,ki tudja mi lett vele.-mondta aggodalmasan.
Felkaptunk egy vékony dzsekit,és bepattanva az autóba,csak hallgattunk.Egy piros lámpánál azonban nem bírtam tovább,furdalt a lelkiismeret...
    -Emma mi lesz ha miattam esett baja?-fordultam felé,de válaszul ő csak megfogta a kezem,és a szemembe nézett.
Sokkal 'nyugodtabb' volt mint én.Mondjuk az is igza,hogy az ő barátnője,ő ismeri régebb óta.De akkor is minek kellett akkora szám legyen?Mostmár mindegy a múlton rágódni.Harry még nem is tud semmit erről az incidensről.Majd ha Sienna-hoz értünk értesíteni kéne,hiszen mégiscsak az ő párja.Vagy már nem?Nem volt több időm gondolkozni,a lámpa váltott,én meg a gázpedálra tapostam.3-4 perc alatt oda is értünk,és szerencsére Emma-nak volt kulcsa így be tudtunk menni.Hercegnőm rutinosan lépkedett fel a lépcsőn,de amikor Sienna szobájába nyitott hallottam,hogy elkezd sírni,és azt suttogja,hogy 'Hívj mentőt'.Megtettem,leadtam a helyzetet,és aztán lementem a konyhába,hogy felhívjam Harry-t.
                     Harry szemszöge.
A fejem szétmegy még mindig.Nem kellett volna annyit innom.Csörgött a telefonom,de kinyomtam,és leballagtam a konyhába,hogy igyak egy kávét.Ott volt a pulton,tehát elvettem,és kortyolgatni keztem miközben visszahívtam Niall-t.
      -Harry tudom,hogy te akarta elmondani,de így jobbnak láttam,és nem akartam Sienna-nak rosszat. Kérlek ne haragudj!-mondta Niall.
      -Miről van szó pontosan?-szólaltam meg.
      -Elmondtam Sienna-nak,hogy tegnap este berúgtál,és lesmároltad az exed.-nyögte ki végre.
      -Tessék?!-ordítottam fel.-Miért?És most mit csinál Sienna?-kérdeztem riadtan.
      -Nincs eszméleténél,de most le kell tennem,mert jött a mentő.
Letette.Hirtelen minden beugrott.Az,hogy tegnap este sokat ittam és,hogy tényleg csókolóztam Xenia-val.Mivel ittas állapotban voltam ő meg józan persze,hogy megcsókolt,és Niall ezt láthatta.Én nem akartam pedig!Hogyan fogom ebből kihúzni magam?Lehet örökre megútált.Amint ezeken gondolkoztam gyorsan felkaptam magamra valamit amiben elmehettem hozzá.
                     Emma szemszöge
Sienna-hoz bementek a mentősök,és becsukták az ajtót,mi meg lent vártunk Niall-l a nappaliban. Hogy is gondolhattam,hogy Harry más mint Travis?Ez a nőszemély is csak úgy be pofátlankodott(már bocsánat a kifejezésért),és mindent felbolygat.De nem kenhetünk rá mindent,mivel Styles is hibás volt,ha ő nem hagyta volna,akkor most nem lenne semmi!Szerencse,hogy nekem itt van Niall,és vele minden rendben.Hallottam ahogy az ajtó kinyílik,és egyből a lépcső aljához rohantam.
    -Mi történt vele?-kérdeztem a mentőst?
    -Sokk érhette,valamint előző nap valami megeröltető.Semmi gond,csak pihennie kell még ma,holnap már azt csinálhat amit akar.-mondta a fiatal úr,majd kilépett az ajtón köszönés nélkül.
    -Máskor befogom a szám.-mondta Niall,és a kezei már a derekamon voltak,majd megölelt.
    -Jól tetted,hogy elmondtad neki,de gyere menjünk fel hozzá.-mondtam,majd kezen ragadtam,hogy menjünk fel.
Lassan nyitottunk be a szobába,de semmi értelme nem volt,mert Sienna felöltözve ült az ágya szélén,és sírt.Olyan rossz látni,hogy szenved...De egy biztos nagyon szereti őt.Le guggoltam mellé,és símogattam a hátát.
    -Kérlek Sienna ne haragudj!-ült le mellé Niall.-Nem akartalak ilyen helyzetbe hozni!
    -Ez nem a te hibád.-suttogta Sienn,és a padlót bámulta.-És köszönöm,hogy elmondtad,azt meg mégjobban,hogy mellettem álltok!Megölelhetlek benneteket?-kérdezte és persze, hogy mindketten bólintottunk,majd megölelt minket.-Kérlek kicsit egyedül hagynátok?-mondta miután elengedett minket.
     -Persze!-mondta Niall helyettem is.

Kimentünk,és leültünk a kanapéra,csakhogy a hercegemnek eszébe jutott,hogy a mobilját Sienn-nél hagyta tehát felszaladt,én meg lent maradtam addig.Csöngettek.Azt kívántam,hogy ne ő legyen.Kinyitottam az ajtót.
     -Szia Emma.Kérlek beengedsz?Beszélni szeretnék Sienna-val.-mondta a göndör.
     -Szia.Szerintem Sienn-nek most nincs hozzád kedve,szóval...-próbáltam mondani valamit,de nem jött semmi.-Menj csak el.Majd ő hív ha van kedve,ne zargasd,miattad esett össze!-szaladt ki a számon.
     -Miattam?-kérdezte kicsit hitetlenül.-Éppen ezt akarom elmondani neki,hogy mennyire bánt az egész!-mondta megbánóan.
      -Se engem se őt nem érdekli fogd már fel!-emeltem fel a hangom.-Menj a közelünkből.Nem elég amit tettél eddig vele?-kérdeztem,szerintem jogosan.
Nem mondott semmit,csak egy könnycsepp gördült le az arcán,és elment.Végre.De Niall még mindig nincs sehol.Felszaladtam,hogy megnézzem,mi a helyzet...
               Sienna szemszöge
Végre egyedül maradtam és sírhattam kedvemre.Magamra zártam a fürdőm ajtaját,és csak sírtam.
      -Sienna minden rendben?-hallottam Niall hangját.
      -Persze.-préseltem ki magamből,de ezt is elég szipogósan.-Csak kérlek most hagyj békén.
      -Ezt nem tehetem!Sienna kérlek gyere ki még mielőtt valami baromságot csinálsz!-mondta Emm barátja és próbálta kinyitni az ajtót.
Nem törődtem vele.Tovább sírtam,és elég rossz dolgon törtem a fejem... Aztán meghallottam ahogy Emma is már bent van a szobámban,és ő is kérlel,hogy nyissam ki.Sajnálom,ezt most nem tehetem.Viszont egy dolgot elfelejtettem.Mégpedig azt, hogy Emma régen is be tudott jönni,amikor bezárkóztam, mert itt írtam a dalszövegeket. Most is bejött.
       -Miért tetted ezt?-kérdezte megrőkönyödve.-Tudod,hogy mi mindig melletted vagyunk!
       -Mert szeretem...-mondtam halkan.
Emma és Niall velem maradtak a szobámban,és elmeséltem,hogy mi történt azon az estén,és, hogy mit is érzek Harold iránt.

        -Na jó eleget lelkiztünk,és depiztünk,ideje kimozdulni!-vetette fel Niall.-Kezdetnek ellátogathatnánk a McDonalds-ba.
        -Oké Niall felveszek valamit,és mehetünk-mondtam nevetve.
Felvettem egy fekete cicanadrágot,mellé egy szürke trikót,aminek az alja buggyos volt,mellé egy kékes szürkés sálat és legvégül egy leopárdmintás cipőt.
        -Indulhatunk is.-mondtam mosolyogva.
Niall kocsijába ültünk,és bementünk LA egyik eldugottabb részébe,és sétálgattunk. Emmáék a hátam mögött sétáltak kézen fogva,én meg elöl baromkodtam nekik.Később Niall bement az egyik McDonalds-ba,és leadta a rendelésünket,mi meg Emma-val kint vártunk,és én tovább folytattam a sajátos magatartásomat amivel azt értem el,hogy óriásiakat nevetett.Nos amint álldogáltunk és nevettünk egyszercsak feltűnt Harry.Elfordultam és megpróbáltam tovább nevetgélni,de amint megéreztem,hogy megfogja a kezem elhallgattam.Magával szembe fordított,és szóra nyitotta a száját...